Select Page

10 éves a Szent Gyermekség Műve Magyarországon

Vidám, napsütéses szombatra ébredtünk szeptember 21-én, amikor Budapestre indultunk, hogy számos gyermektársunkkal és kísérőinkkel együtt megünnepeljük a magyarországi Szent Gyermekség Műve 10. születésnapját.

A neoreneszánsz stílusú Szent István-bazilikában ámulattal és tisztelettel bámultuk a hatalmas kupolát, a csodálatos oltárképeket, szobrokat, és Szent István épen maradt jobb kezét is, a Szent Jobbot.

A papság ünnepélyes bevonulása után Snell György püspök úr, a bazilika plébánosa köszöntette az ünneplőket, méltatva Szent István király érdemeit, aki utat mutatott nemzetének.

Az iskoláink tanulói által is ismert és szeretett Sebastian atya a tíz évvel ezelőtti időre emlékezett vissza, amikor 34 gyerekkel és 7 felnőttel azért utazott Rómába, hogy 61 év után újra elindítsa Magyarországon a Pápai Missziós Műveket. A mustármag példázatához hasonlította a Szent Gyermekség Művének történetét.

Dr. Kiss Rigó László, az MKPK misszióért felelős püspöke felhívta a figyelmet arra, hogy Jézus számára mennyire fontosak voltak a gyerekek, akik példaképek is lehetnek a felnőttek számára.

Az apostoli nuncius is Krisztus szavait idézte: „Menjetek el az egész világra és hirdessétek az Evangéliumot!”

Nagy megtiszteltetés volt számunkra, hogy az ünnepi szentmisén dr. Erdő Péter bíboros úr tanítását hallgathattuk, aki a napi evangéliumot hirdetve beszélt a missziós  munkáról.

A mise után a bazilika előtt csináltunk egy nagy csoportképet, majd ebédeltünk. Desszertnek kaptunk a finom születésnapi tortából és az aranyos pillangókkal dekorált nyalókákból is.

Kis zászlócskákkal a kezünkben a Kossuth térre vonultunk, ahol Sebastian atya kihirdette az előző tanévben meghirdetett irodalmi és rajzpályázat eredményét. Nagy tapssal köszöntöttük a díjazottakat, különösen iskolánk tanulóit: Hegedűs Annát, Juhász Lucát, Zsigmond Brendát és az azóta más városba költözött Bialkó Annát.

Ezután bementünk az Országházba, ahol a tárlatvezetők sok-sok érdekességet meséltek a Steindl Imre által zseniálisan megtervezett épületről. A díszlépcsőn meghallgattuk Soltész Miklós államtitkár köszöntőjét, aki kedves szavakkal buzdított minket arra, hogy vállaljuk a felelősséget magunkért, családunkért, közösségünkért, Magyarországért és kereszténységünkért. Közösen imádkoztuk a Miatyánkot, majd Sebastian atya áldását követően elénekeltük missziónk himnuszát.

Szerettem volna kezet fogni az államtitkár úrral, és ez sikerült, sőt még egy közös fotót is készítettünk vele osztálytársaimmal.

Visszasétáltunk a bazilikához, ahonnan félórás szabadprogram után csodálatos élményekkel gazdagodva elindultunk hazafelé.

Nagyon örülök, hogy én is missziós vagyok, imáimmal, apró lemondásaimmal segíthetek távoli országokban élő gyermektársaimnak is. Mindannyiunk nevében köszönöm szépen Sebastian atyának és munkatársainak nemcsak ezt a gyönyörű napot, hanem azt is, hogy ehhez a közösséghez tartozhatunk.

 

Kertész Hanna Kata

6. b

Aki szeretné megtekinteni az ünnepi jubileumról készült filmösszefoglalót, az alábbi oldalon érheti el:

https://youtu.be/WMJ17ft6FBw

 

Missziós találkozó Budapesten

Missziós tábor Pécsett

Ezen a nyáron messzire utaztunk, hogy ismét találkozhassunk missziós barátainkkal.

Baranya megye székhelye számos látnivalóval várt minket. Egy városnéző verseny jó alkalom volt arra, hogy felfedezzük a nevezetességeket.

Délutánonként sportlehetőségek, kézműves foglalkozások, közös éneklések, esténként táncmulatságok színesítették a tábori életet.

Természetesen naponta részt vettünk szentmisén. Ezeket az alkalmakat a különleges helyszínek: a római katolikus templomként szolgáló dzsámi és a bazilika is emlékezetessé tették.

Imáink a közeli kegyhelyen, Máriagyűdön is meghallgattattak. Bőven volt lehetőségünk azon elmélkedni, mit rejt magában az idei jelmondat:

„Krisztus szeretete sürget minket.”

 

A PÁPAI MISSZIÓS MŰVEK – SZENT GYERMEKSÉG MŰVE

A Szent Gyermekség Műve missziós művek

A Szent Gyermekség Műve a Pápai Missziós Művek négy ágazatának egyike. A gyermekeket és a kamaszokat hívja a misszió kalandjába, hogy felébressze bennük a missziós lelkületet, támogassa a keresztény szolidaritás iránti nyitottságukat.

m30

*   *   *   *   *   *   *   *

Január végén megtartottuk az év első missziós foglalkozását.

Erik, a vak fiú, iskolánk egykori tanítványa most is ott volt velünk. Nagyon szeretjük a hozzászólásait, s amennyire csak lehet, bevonjuk a „munkába”.

Az ökumené jegyében folyt a beszélgetés, ehhez kapcsolódott a kiscsoportos feladat is: plakátkészítés.

John Gordon újévi tanácsai és az alábbi evangéliumi részlet elgondolkodtatott bennünket, de egy vidám játék feloldotta a komolyságot.

„Testvéreim!
Mint Istennek szent és kedves választottai, öltsétek magatokra az irgalmasságot, a jóságot, a szelídséget és a türelmet. Viseljétek el egymást, és bocsássatok meg egymásnak, ha valakinek panasza van a másik ellen. Bocsássatok meg ti is úgy, ahogyan az Úr megbocsátott nektek. Legfőként pedig szeressétek egymást, mert ez a tökéletesség köteléke. Krisztus békéje töltse be szíveteket, hiszen erre kaptatok meghívást az egy test közösségében. Legyetek hálásak! Krisztus igéje éljen bennetek gazdagon! Tanítsátok és intsétek egymást telve bölcsességgel! Énekeljetek Istennek hálás szívvel zsoltárokat, himnuszokat és szent énekeket! Bármit mondtok vagy tesztek, mindent az Úr Jézus nevében tegyetek! Így adjatok hálát általa az Atyaistennek! (Kol 3,12-21)”

A 2018-as évre ez lesz a jelmondatunk: „JÓ AZ ISTEN!”

Mindenkinek kívánjuk, hogy megtapasztalja!

*   *   *   *   *   *   *   *

Márciusi foglalkozásunkon kicsalogatott bennünket a jó idő a missziós udvarba. A napsütés és a madárdal mindannyiunkat mosolyra késztetett, de hamarosan egyre elgondolkodóbb lett az arckifejezésünk.

„Keresztúton követünk, Jézus, Téged szeretünk!

Szenvedésed égi jel. Így jutunk a mennybe fel.”

– hangzott fel imáink, elmélkedéseink között az összekötő ének. A 14 stáció félkörében megemlékeztünk Jézus szenvedéséről és kereszthaláláról. Mindenkit megérintett egy-egy részlet, néhány szó vagy mondat a missziós keresztút gondolataiból, melyek arra világítottak rá, hogy a mi életünkben is vannak nehézségek, de nekünk könnyebb megélnünk, megoldanunk a problémákat. Könnyebb, mert van kapaszkodónk, erősítőnk, társunk, példánk: maga Jézus Krisztus.

Ő vállára vette, kínkeservesen vitte a keresztet, háromszor rogyott térdre a súlya alatt. Mégis küzdött tovább, pedig nem a saját életéért, hanem értünk, azért, hogy mi is újra meg újra talpra tudjunk állni, hogy bűneinktől megszabadulva, tiszta lélekkel követhessük Őt.

A missziós teremben erről beszélgettünk Takács István tanár úrral: Hogy mit jelent számunkra a kereszt, s hogyan segít nekünk Jézus vinni, viselni, letenni azt…

Az ablakokon át bekúsztak a délutáni napsugarak. Eltöltött bennünket a remény érzése. Megint mosolyogtunk. Mindannyian.

  

  

  

  

  

  

A 2016-os év utolsó missziós foglalkozása az advent jegyében zajlott.

Napi imáink és himnuszunk után Takács István tanár úr lélekemelő gondolatai hangzottak el, majd megismerhettük az adventi koszorú történetét, szimbólumait.

Beszélgettünk arról, hogyan tehetünk jót, miként segíthetünk másoknak, mit jelent számunkra a várakozás.

Természetesen az ének sem maradt el. Ezúttal a Glória, glória kezdetű dalt tanultuk meg.

Majd egy-egy, a télhez, a karácsonyhoz kapcsolódó színes forma került kiosztásra, melyekre ráírhattuk ünnepi gondolatainkat, jókívánságainkat. Végül ajándékképpen gazdát cseréltek a papírlapok. Több olyan is volt, amelyre ez az egyszerű, mégis legtöbbet jelentő szó került:

SZERETET

* * * * * * * * * * * * *

Régi kedves ismerőst üdvözölhettünk iskolánkban október 13-án és 14-én: Sebastian atya látogatott el hozzánk. Két indonéz barátjával érkezett, akik szintén a papi hivatásra készülnek.

A két nap alatt mindenki feltöltődhetett lelkileg a szentmiséken, a beszélgetéseken. Szórakoztató volt a zenés-táncos daltanítás, és sok érdekességet megtudhattunk Indonéziáról.

Sebastian atya legfőbb üzenete számunkra:

Vállaljuk önmagunkat! Legyenek példaképeink, de ne akarjunk mássá válni!

Soha ne feledkezzünk meg másokért tenni, imádkozni!

Szüntelenül törekedjünk a jóra!

Ami pedig dalban tudatosult újra bennünk:

„ISTEN SZERETETE OLYAN CSODÁLATOS!”

dscn4453 dscn4452 dscn4451

dscn4449 dscn4444 dscn4435

dscn4423 dscn4416 dscn4405

dscn4400 dscn4394 dscn4393

dscn4390 dscn4387 dscn4384

dscn4383 dscn4380 dscn4379

dscn4374 dscn4373 dscn4371

dscn4369 dscn4365 dscn4353

dscn4351 dscn4350 dscn4349

wp_20161014_030 wp_20161014_029 wp_20161014_028

wp_20161014_022 wp_20161014_020 wp_20161014_017

wp_20161014_015 wp_20161014_002 wp_20161014_001

wp_20161013_004 wp_20161013_001

************************

Missziós hétvége Mátraszentimrén

Az Egri Egyházmegyének köszönhetően három napos missziós hétvégére indulhattunk szeptember 29-én Magyarország egyik legcsodálatosabb hegységébe, a Mátrába.
Csütörtök reggel vidáman indult útra 16 missziós diák, örömünket a csodálatos időjárás is erősítette. Egész nap a friss levegőn, kellemes napsütésben játszottunk. Kipróbáltuk tájékozódási képességünket az erdőben kialakított labirintusban, egyensúlyozási képességünket a trükkös kerékpárokon. Meggyőződhettünk tériszonyunk létéről vagy nem létéről Magyarország leghosszabb kötélhídján áthaladva. Beszélgettünk, élveztük egymás társaságát.
A szállásunkat birtokba véve, este elmélkedtünk és hálát adtunk az Istennek. Zajácz Noémi, aki az év missziósa lett, egy szép előadással ajándékozott meg minket és elkészítettük az első kreatív munkánkat.
Pénteken, reggeli után gyalogosan zarándokoltunk el egy csodálatos Mária-kegyhelyre, Fallóskútra. Nagyon meghatódottan imádkoztunk és énekeltünk abban a csendes kápolnában, ahol sok márványból készült „hálaadó tábla” jelezte az Isten és Szűzanya erős jelenlétét. Az udvaron ajándékdobozokat festettünk nagy lelkesedéssel. Az idő gyorsan elrepült, egy hálát adó elköszönés után elindultunk a szállásunkra, ahol már várt minket a finom ebéd és utána buszos kirándulás a Kékestetőre.
„Ember tervez, Isten végez.” – hangzik a mondás, amit mi gyakorlatilag is megtapasztaltunk. Eltávozott közülünk a sofőr bácsi – Sárga István -, elhagyta ezt a megtapasztalható földi létet egy magasabb dimenzióba költözve, az Isten közelségébe.
Megrendült szívvel, de hálával szívünkben köszönetünket szeretnénk kifejezni azért a sok szeretetért és emberi jóságért, amit kaptunk Tőle. Pista bácsi már négy éve állandó kísérője volt a missziós „utazásainknak”, nagyon szerettük és tiszteltük. Nyugodjon békében.

Mementó: „.. egy ajtó bezárul itt-lenn a földön, s egy ajtó kinyílik ott-fenn az égen, – ez a halál.”

wp_20160929_025 wp_20160929_032 wp_20160930_040

wp_20160930_038 wp_20160930_037 wp_20160930_035

wp_20160930_032 wp_20160930_031 wp_20160930_029

wp_20160930_025 wp_20160930_018 wp_20160930_016

wp_20160930_015 wp_20160930_013 wp_20160930_004

wp_20160930_002 wp_20160929_146 wp_20160929_142

wp_20160929_141 wp_20160929_140 wp_20160929_137

wp_20160929_135 wp_20160929_128 wp_20160929_115

wp_20160929_103 wp_20160929_090 wp_20160929_087

wp_20160929_081 wp_20160929_059 wp_20160929_057

wp_20160929_050 wp_20160929_041 wp_20160929_040

wp_20160929_038 wp_20160929_037 wp_20160929_035

wp_20160929_033

*********************

2016 IFJÚ LEÁNY MISSZIÓSA

2013-ban kezdtem missziósként tevékenykedni, osztályfőnököm hatására, iskolánk missziós csapatában.

Miért is döntöttem úgy hogy megpróbálom? Elsősorban az érdekelt, hogyan lehetne az emberekhez közelebb kerülni és segíteni nekik. Az első év során sok mindent megtapasztaltam, megerősödött bennem az a tudat, hogy ez csak szeretettel lehetséges. Nem kell mást tenni, csak kiszeretni a jót a másik emberből, mert mindenkiben sok-sok jó lakozik.             

Nagy várakozással mentem az első missziós táborba, Szentkútra, ahol felavattak. Befogadtak a Szent Gyermekség Műve közösségbe és Sebastian atya áldásával igazi missziós lettem!

Ezután még komolyabban vettem a feladatomat. Nap, mint nap imádkoztam a rózsafüzért, hogy minden embernek legyen étele, itala és fedél a feje fölé. A gyerekek tanulhassanak minden hol a világban.

Sebastian atya előadásait nagyon szeretem hallgatni, ami nagyon elgondolkodtató és vicces. Jó megtapasztalni, hogy a világ más országaiban hogyan élnek a hasonló korú társaim.

Már nagyon vártam az idei nyári tábort, ami Nagykovácsiban került megrendezésre Még álmomban sem gondoltam, hogy ott milyen nagy meglepetésben lesz részem

Megkaptam az Év Missziósa díjat. Az elismerés nagyon sokat jelentett számomra, Isten megadta azt is nekem, amire nem is számítottam. Eleve bennem a szeretetadás egy erős pont, mert szeretetet adni másoknak, olyan mintha kenyeret adnál egy szegény embernek. Nem is csoda, hogy a HITBŐL, a REMÉNYBŐL, és a SZERETETBŐL, a legerősebb, ami soha el nem fogy a SZERETET.

 Tudom, hogy a díjat is szeretetből ajándékozta nekem az Isten.

Köszönöm Istenem az életem.

Köszönöm, hogy kegyelmeidben élhetek.

Köszönöm, hogy irgalmas vagy hozzám,             

Köszönöm, hogy felém fordítod orcád.

Köszönöm, hogy látok és hallok,

Köszönöm, hogy egészséges vagyok.

Köszönöm a sugárzó nap melegét.                                                                                                                      

Köszönöm családomnak örömét.                                                                                                                         

Köszönöm testvéreimet, szüleimet,                                                                                                                   

Köszönöm, hogy boldognak látom őket.                                                                                                                          

Köszönöm barátaim figyelmét.                                                                                                                             

Köszönöm életemnek értelmét!

ZAJÁCZ NOÉMI 7. osztályos tanuló

*******************

kepek007 kepek006 kepek005

kepek004 kepek003 kepek002

kepek001

A Szent Gyermekség Műve tábor, 2016. július 31 – augusztus 4. került megrendezésre Nagykovácsiban a Teleki- Tisza Kastély 10 hektáros területén.
Iskolánk, négy év óta, egy lelkes és tettekre kész missziós csapattal vesz részt az országos méretű rendezvényen. Nagy örömünkre, ebben az évben iskolánk tanulója, Zajácz Noémi kapta meg az országos elismerést jelentő, vándor- serleget. Nagyon büszkék vagyunk példamutató, missziós lelkületére.
Minden évben, egy adott mottó köré szerveződik a tábori program. Az idei mottónk, napjainkban is nagyon aktuális dologhoz, a környezetvédelemhez kapcsolódott. Forrása, természetesen a” Könyvek Könyvéből”, a Bibliából ered: „Műveljétek és őrizzétek”.
A tábor jellegét tekintve, idén a szokásos lelki programok mellett nagyobb hangsúlyt kaptak a sportos kirándulós természetben töltött programok.
Hétfőn és szerdán délelőtt, délután mozgalmas csoportversenyeken és egyéni sportos programokon vehettünk részt. Kedden kirándultunk Budakeszire, a vadasparkba, ahol több figyelmet szenteltünk a környezetünk növény és állatvilágára.
Lelki, szellemi programok korán reggel, a déli melegben és este voltak. Csodálatos interaktív előadásokat hallottunk Sebastian atyától és Székely János püspök úrtól. Mindketten missziós lelkületű, világot bejárt, hatalmas tudású emberek, akik saját élményeikkel színesítették a Biblia üzeneteit. Naponta volt szentmise, hangulatában nagyon vidám, gitárral kísért énekekkel és prédikációkkal. Attila atya kérdései és válaszai a természetvédelemmel kapcsolatban, nagyon találóak és elgondolkodtatóak voltak.
A tábor üzenete mindenkiben nyomokat hagyott, megerősítette bennünk annak tudatát, hogy az Isten ránk, emberekre bízta a Földet, hogy „jó pásztorok” módjára őrizzük és műveljük. A teremtett világ gyönyörű, az atomok és sejtek tökéletes harmóniában és rendszerben működnek, nem lenne más dolgunk csak vigyázni erre a csodára.
Két, érdekes történetet szeretnék megemlíteni:„kicsi János” esetét, és a tengeren úszó sok-sok pici vitorlás hasonlatát.
Egy anyuka apró darabokra vágta a Föld térképét és fiának odaadta, azzal a kéréssel, hogy rakja össze. János, a fiú nagyon gyorsan, pár perc alatt végzett a feladattal, ami hihetetlennek tűnt. Az édesanya rákérdezve a titokra a következő választ kapta: megfordítottam a lapokat, ami egy embert ábrázolt és ezt nagyon gyorsan ki tudtam rakni. Ha az ember kész, a Világ is egész. Az igazi természetvédelem az ember védelmével kezdődik!                                                                                                                            Manapság mindenki arra törekszik, hogy úgy élje az életét, hogy mások méltóságát megőrizze, ne okozzon kárt a másik életében. Olyanok vagyunk, mint a kicsi vitorlás hajók az élet hatalmas tengerén. Haladunk előre, lehetőleg elkerülve az ütközést, erre helyezzük a hangsúlyt. Megfeledkezünk a legfontosabb dologról, vitorlánk bármikor elsüllyedhet, ha nincs teljesen épségben. Belső és külső harmóniában kell élni az életünket, vigyázva testünk egészségére és lelkünk táplálására.
„Műveljétek és őrizzétek”, nagy a mi felelősségünk! A ránk bízott feladat kötelez minket, hogy tudatosan éljük napjainkat és törekedjünk a szeretetteljes életre.

                                                                                                          Az encsi missziós csapat

*******************

Köszönet

Ezúton mondunk köszönetet minden diáknak és családtagjaiknak, akik bármilyen felajánlással támogatták iskolánk missziós csoportját. Adományaikkal és segítségükkel mindenkor jót cselekedtek.

Isten áldása és kegyelme legyen velük továbbra is!

„Adni lehet szeretet nélkül, de szeretni nem lehet anélkül, hogy adnánk.”

(Richard Braunstein)

DSCN3080 DSCN3079 DSCN3078

DSCN3077 DSCN3076 DSCN3075

DSCN3074 DSCN3072

********************

Missziós hétvége Sarudon

 

” …ha Isten Lelkének működésére bízzuk magunkat egyszer, Ő maga fejezi be mindazt, amire mi nem vagyunk képesek.”(Fausztina Napló 359).

Ezzel a mottóval indultunk útra Sarudra, 2016. május 13-án pénteken. Mikor megérkeztünk, kedvesen fogadtak minket, bevezettek az épületbe és átadták nekünk a szobákat. Ebéd után kezdetét vette a tábornyitás. Mónika néni minket 4 csapatra osztott, és a csapatok különböző feladatokat oldottak meg. Az első feladatnál az Irgalmasság Évének a logóját kellet kirakni képkockákból és leírni a jelentését. Megtanultuk az Irgalmassági Rózsafüzért, amit közösen elmondtunk. Kiemeltünk két irgalmassági cselekedetet, amivel kapcsolatban a csoportoknak szituációs bemutatót kellett készíteni. A feladat után mindenki kapott egy biciklit és lebicikliztünk a Tisza-tóhoz. Ott két szituációt gyakoroltunk, amit az este folyamán majd bemutattunk. Mikor visszaértünk a táborba, megvacsoráztunk és megkaptuk a következő feladatot. Egy olyan képet kellett készíteni, amit a tenyerünkkel mintázunk. Minden csapat kapott egy nagy lapot és temperát és kezdetét vehette a móka. Amikor minden csapat kész lett, a társalgó teremben összegyűltünk egy közös énekes imára.

Másnap reggel elég rossz idő volt. A biciklitúrát is el akartuk halasztani, de végül mégis elindultunk. A kerékpáros zarándoklat célja Poroszló volt. Mikor a jó egy órás út után leültünk egy kicsit a Tisza-tó partjára megpihenni, olyan jól esett a tízórai. Poroszlón elkapott minket az eső, de mi a cukrászdában sikeresen átvészeltük. Közben ettünk egy hatalmas fagyit, majd elindultunk vissza Sarudra. Mikor visszaértünk, ebéd után jöhettek az új feladatok. Egy szélforgót kellet készíteni, amire papír galambokat kötöttünk, és egy pünkösdi rózsát. A másik feladat: egy totó kitöltése a pünkösddel kapcsolatban, aztán felkészülés az esti licitre. Mikor ezeket elkészítettük, következett a verseny. Itt lángnyelvekkel lehetett licitálni és az állítások szintén a pünkösddel voltak kapcsolatosak. Ezután volt a pünkösdi királyválasztás és a pünkösdi királyné-járás. A pünkösdi királyválasztásnál a két versenyzőnek 5 próbát kellett kiállnia. Ezután felelevenítettük a pünkösdi királyné-járást. Aztán következett a közös tánc, amit én nagyon élveztem. A tánc után aludni mentünk, mert egy hosszú nap várt még ránk. Reggeli után minden szobának össze kellett pakolni szinte indulásra készen. A pakolás után volt a táborzáró értékelés, Örömút-járás. Ezután elmentünk a templomba a pünkösdi szentmisére. A szentmise után megebédeltünk és haza indultunk.

Én nagyon jól éreztem magam és remélem, hogy sokszor fognak még ilyen hétvégét szervezni nekünk missziós tanáraink.

Nagy Alexandra 5.c

kepek1 kepek2 kepek3

kepek4 kepek5 kepek6

kepek7 kepek8 kepek9

kepek10

2016. 05. 13-15.

Várakozással teli indulás

kepek1 kepek2

Megérkezés: szeretetháló szövése

kepek3

Első nap: feladatok az Irgalmasság éve jegyében

kepek4 kepek7

kepek6 kepek5

Együtt végeztük az Irgalmassági rózsafüzért

kepek8

Próbák a Tisza-tó partján

kepek9 kepek15 kepek14

kepek13 kepek12

kepek11 kepek10

Előadás: szituációs játékok

kepek16

kepek18

kepek17

Második nap:” zarándoklat” és feladatok a Pünkösd i ünnep jegyében

kepek19

kepek26 kepek25

kepek24 kepek23

kepek22

kepek21 kepek20

Ebéd után: kreatív feladatok

kepek27 kepek32

kepek31

kepek30 kepek29

kepek28

licit verseny és Pünkösdi király választás

kepek33 kepek40 kepek39 kepek38 kepek37 kepek36 kepek35 kepek34

Táncház:

kepek41 kepek42

3.nap: Örömút járás, Szentmise

kepek43 kepek45 kepek44

*********************

Missziós találkozó

Április 9-én Rád várt ránk. A Váci Egyházmegye idén ezen a településen rendezte meg szokásos tavaszi gyermekmissziós találkozóját.

A Beer Miklós püspök atya által celebrált szentmisét az Örömútja követte. Jézusnak a feltámadása utáni állomásait jártuk végig énekszóval, imádsággal, valóban örömmel a szívünkben.

A finom ebéd elköltése után kincskeresés következett. Lelki táplálékot vehettek magukhoz a gyerekek, amikor rátaláltak az irgalmasság jócselekedeteire. Elolvasták, értelmezték azokat, és egy-egy példát, szituációt felelevenítve elmondták, hogyan jelent meg a saját életükben.

Sport és felszabadult tánc zárta a programok sorát.

Ahogy mindig, most is Sebastian atya áldása indított bennünket útra.

És ahogy minden évben, most is feltöltekezve jöttünk haza: telve a találkozás örömével, lelkesedéssel, szeretettel. 

kepek001 kepek002 kepek003

kepek004 kepek005 kepek006

kepek007 kepek008 kepek009

kepek010 kepek011 kepek012

kepek013 kepek014 kepek015

******************

2016 február
Téma: Az Atya irgalmasságának arca

Előzmények: a januári foglalkozásunk során megfogalmaztuk azokat az elhatározásainkat, amiket mi, kis missziósok is tudunk vállalni. Élő, „kétlábonjáró”reklámozói szeretnénk lenni Jézusnak. A feladat nem könnyű, hiszen manapság rengeteg negatív hatás éri az embert, sokszor „ciki jónak lenni”. Mi, a szeretetünket és az időnket (odafigyelésünket) szeretnénk ajándékba adni.

A februári foglalkozásunk témáját a világegyházban meghirdetett, Irgalmasság éve program szolgáltatta. Bevezetésként a „Veni sancte spiritus” énekkel hívtuk a Szentlélek segítségét, majd vidám játékkal tettünk bizonyságot arról, hogy milyen jó újra együtt lenni és boldogan, önfeledten átadni magunkat társaink szeretetének.

Azon elmélkedtünk, hogy milyen lehet az igazi irgalom. Szerepjátékok segítségével próbáltuk megérteni azt a nagy ajándékot, amit az Isten irgalmassága ad. Elgondolkodtunk Ferenc pápa gyönyörű mondatain: „A kis Jézus kinézetében nem volt különb bármelyik más csecsemőnél. Feje körül nem látszódott a glória vagy ragyogó sugarak. Isten törékeny, védtelen, tehetetlen csecsemőként lépett be emberi történelmünkbe, és az ember kezébe, gondjába helyezte magát.” Vajon mennyire vágyhatott arra az Isten, hogy ezt az üzenetet megértsük:„Ne félj, én vagyok!”– közeledik hozzánk az irgalmas Isten ezzel a bátorítással Jeremiás prófétától kezdve egészen a Jelenések könyvéig.

Interaktív beszélgetésünk során megállapítottuk, hogy bennünk lakik ez a Csodálatos Csecsemő, a mi szeretetünkre bízta magát. Jézus személye nem más, mint az önmagát ingyenesen odaajándékozó szeretet”. Ezért nekünk is az irgalmasság testi és lelki cselekedeteit gyakorolva. „Még nagyobb lelkesedéssel és meggyőződéssel kell tanúságot tenni a hitről”,„az Atya szeretetének eleven jeleivé kell válnunk”.

Az iskolánk zsibongójában elkészített dekoráció mindenki figyelmét felhívja arra, hogy a böjti időszakban mire is kellene a hangsúlyt helyezni, hogyan kellene figyelmünket az Isten felé irányítani.

A vidám foglalkozásunkat közös kis imáinkkal zártuk és azzal az üzenettel távoztunk, amit Szent Fausztina írt Naplójába: „Most fogtam fel igazán, hogy ha az Úr kíván tőlünk valamit, megadja hozzá a szükséges kegyelmet és a kivitelezési lehetőséget is. Képessé tesz annak teljesítésére, amit kíván tőlünk.” Napló 1090

Írta: Mónika néni és a felsős Missziósok

*   *   *   *   *   *   *   *

A 2015-ös év sem telt tétlenül missziós csoportunk számára. Idén is igyekeztünk ténylegesen segíteni gyermektársainknak – imádságokkal, lemondásokkal, kicsi áldozatokkal.

Március: Jótékonysági vásár, Találkozó – Patak : Adományainkat eljuttattuk a kárpátaljai Rát község árvaházainak építésére

Augusztus: Tábor –  Mátraverebély-Szentkút

Október: A missziók hónapja, missziós napok az iskolában. Vendégeink: Az indiai  Sebastian atya, a Szent Gyermekség Műve magyarországi igazgatója, paptársa, Elias atya, a lengyel Margit nővér és János, közösségünk koordinátora. Programok: szentmisék, játékos foglalkozások, beszélgetések, daltanulás, élő missziós rózsafüzér alkotása

November és december: Adventi gyertyagyújtás, jótékonysági vásár, Szent Család-járás

Minden eddigi segítséget megköszönünk támogatóinknak, akik a következők voltak:

Dr. Ternyák Csaba érsek atya, Dr. Garancsi László atya, Dr. Besenyei Zoltánné volt igazgatónk, a jelenlegi Iskolavezetés, az iskola diákönkormányzata, a Szülői Munkaközösség, Restyánszki Bertalanné, Restyánszki Ildikó, az encsi Városvédő –és Szépítő Egyesület – Vajkóné Zsíros Emese, Éva Cukrászda, Takácsné Csécsi Éva, Novák Zoltán, Stefán Sándor, Bratu Ferenc

Köszönet illeti a „névtelen” adományozókat és azokat, akik imáikkal, figyelmükkel kísérik missziósaink munkáját.

„ Áldjad, lelkem az Urat, és ne feledd el, mennyi jót tett veled! ” (Zsolt. 103. 2)

*   *   *   *   *   *   *   *

Beszélgetés a missziós napokról az 1. a osztályos diákokkal – részlet –

– Hogy éreztétek magatokat a missziós programokon?

Jóóól! – hangzik az egyöntetű kiáltás.

– Mi tetszett legjobban?

Bialkó Anna, Fodor Viki és Varga Balázs válasza: „A misén az éneklés.”

Hozzájuk csatlakozik Juhász Martin is: „Nagyon szép látvány volt a kórus. Meghatódtam a sok szépdaltól.”

Bodnár Rebeka öröme: „Tudtam az éneklést folytatni!”

Serke Panni és Fazekas Mira így nyilatkozik: „Nekem minden tetszett.”

Pocsai Adélka: „A furulyázás.”

Horváth Marci: „Az a nagyfiú, ahogy dobolt.”

Fazekas Fanni boldogsága: „Igazi mikrofonba beszélhettem!”

Szacsuri Máté kedvence a „Hálát adok az Úrnak” kezdetű dal volt.

Homoki Hannát a mozgásos játékok varázsolták el, Virosztkó Fannit pedig az élő missziós rózsafüzér, melynek egy szemjét ő maga alkotta.

Zsigmond Brenda szerint a legjobb érzés az volt, hogy „A misén az ima közben megfogtuk egymáskezét.”

Polgári Dani a szentmise lényegét fogalmazta meg: „Istennel kapcsolatban éreztem magam.”

Kemény Bence pedig sok gyerek és felnőtt nevében szólt: „Legjobban Sebastian atya tetszett, hogyeljött hozzánk. (És Éliás atya, ahogy gitározott…)

 

A gyerekek véleményeit, gondolatait lejegyezte: Makranczi Sándorné, osztályfőnök.

*   *   *   *   *   *   *   *

páter
2015. október 22-én 14:00 órai kezdettel a Páter Rock zenekar adott koncertet iskolánkban.

*   *   *   *   *   *   *   *

m18 m25

„Ma is szükség van arra, hogy hithirdetőkké váljunk, a sokat szenvedett és nyugtalan emberiség körében, hogy azok, akik még nem hallottak Jézus Krisztusról, megismerhessék, akik pedig megtagadták viselkedésükkel és életükkel, azok visszatérhessenek az igaz útra.”

Október a missziók hónapja, ebben a hónapban a katolikus egyház az egész világon a missziókért imádkozik

Iskolánkban három éve működik az országos Szentgyermekség Misszióhoz tartozó, alsós és felsős gyermekekből szerveződő helyi csapat, ezért úgy éreztük eljött az ideje annak, hogy az egész iskolára kiterjedő programokkal mi is bekapcsolódhassunk a meghirdetett széleskörű ima-mozgalomhoz. Iskolánk vezetése örömmel fogadta a kezdeményezésünket és mindenben éreztük és érezhetjük a támogatásukat.
Egész hónapban, reggelenként, egy tized Rózsafüzér elimádkozásával és napindító rövid elmélkedésekkel indulnak napjaink, amiben minden osztály és pedagógus közreműködik.

Missziós persely készítésére, osztályszintű versenyt hirdettünk, és ebbe gyűjtögetjük az apró lemondásainkból származó forintokat. A csoki és a cukorka árát, amit „nassolgatás céljából’ vennénk meg, most el fogjuk küldeni Sebastian atyának, aki továbbítja Kárpátaljára. Országos szinten az éves programunk, a kárpátaljai Rát községben levő Szent Mihály gyermekotthon megsegítése. 2015.október 12 és 13-án ellátogatott hozzánk P. Benvin Sebastian SVD atya, a Pápai Missziós Művek magyarországi igazgatója. Elhozta magával missziós társait: Éliás atyát, aki Indonéziából érkezett, Margit nővért Lengyelországból és a Szent Gyermekség Műve koordinátorát, Jánost. Mindkét nap Szentmisével kezdődött iskolánk zsibongójában. A szokatlan, de nagyon is bensőséges szertartáson egészen közelről tapasztalhattuk meg az ima erejét. Együtt élhettük át Jézus Krisztus áldozatát és közelebb kerültünk a Szentmise jelentőségének megértéséhez.

Délután, több szintéren folytatódtak a programok, a vidám, zenés, maradandó élményeket nyújtó beszélgetések, éneklések, táncok.

A második nap végén elkészítettük az összetartozást szimbolizáló élő Rózsafüzért, amit az esős idő miatt, belső térben, „kis helyen”, csak „összetekeredve” tudtunk megvalósítani. Az élmény, így is maradandó lett, megérte az előzetes készülődés!

A missziós napok megrendezésével, Ferenc pápa missziós imaszándéka ez év októberére: „hogy a missziós világnap megünneplése mindenhol növelje a missziós elevenség és együttműködés szellemét”, nálunk is megvalósult.

m30 m29 m26 m22 m20 m17 m16 m15 m14 m13 m12 m9 m7 m4 m3 m1

*   *   *   *   *   *   *   *

Október a missziók hónapja

Iskolánk Missziós csapatának képviseletében 2015. október 3-án Országos Missziós Találkozón voltunk Budapesten. A csodálatos időjárás mellett tartalmas és színes programokon vehettünk részt. Az ifjúsági missziósok, művészien átélt előadásukkal megelevenítették Kis Szent Teréz szüleinek életét. A Szentmisén Kiss- Rigó László Szeged Csanád megyéspüspök szeretetteljes bíztatásával töltekeztünk. Ebéd után Bisztra György bábművész kesztyű-bábos előadásával a családi élet jelentőségére hívta fel a figyelmünket, ami után önfeledt táncházzal ünnepeltük. A rendezvény, Sebastian atya, a Pápai Missziós Művek magyarországi igazgatójának áldásával zárult. Haza indulás előtt, ráadásként bejártuk a Hősök- terét, megcsodáltuk magyarságunk nagy alakjainak szobrait, azt a sok szépet, amit őseink alkottak. Végezetül, hálát adtunk mindenért a Jóistennek.

WP_20151003_019 WP_20151003_066 WP_20151003_012

„Arról tudják majd meg rólatok, hogy a tanítványaim vagytok, hogy szeretettel vagytok egymás iránt.” (Jn 13,35)

Isten hatalmas, és mert Isten a szeretet, számunkra is a szeretet útját készítette elő.

Október hónap a misszió hónapja, ezért a legfőbb parancsról, a szeretetről kell szólnia.

Ebben a hónapban a katolikus egyház az egész világon a missziókért imádkozik, emlékeztetve minden megkeresztelt ember kötelességére, hogy együttműködjék az egyház egyetemes küldetésében. Az egész egyház alapvető küldetése az örömhír átadása.

Az imádság az egyik legfontosabb eszköz a hétköznapi ember kezében, hogy segítse az evangélium terjesztését. Nemcsak a távoli missziókért imádkozunk, ahol hihetetlen nehéz körülmények között dolgoznak a missziósok, hanem hazánkért is.

Az a feladatunk, hogy derűsen és egyre hitelesebben tanúságot tegyünk, sokszor csupán példával. Mélyülni kell a hitünknek, ami az imádságból töltekezik, hogy szavak nélkül is láthatóvá váljon. Az iskolánkban működő, Sebastian atya által irányított missziós csapatunk is erre törekszik.

A célok elérése érdekében a Missziós Gyermekség két szolgálatot nyújt a gyermekeknek: az első és fő: a missziós nevelés; a második: a missziós együttműködés a legrászorultabb gyermekekkel, valamint a missziókkal szerte a világon.

o    Segíti a gyermekeket abban, hogy kifejlődjön a missziós lelkület.

o    Motiválja a gyermekeket, hogy hitüket továbbadják, és megosszák anyagi javaikat, elsősorban azokkal a gyermekekkel, akik a legszegényebb vidékeken és egyházakban élnek a világon.

*   *   *   *   *   *   *   *

Megszakítás