A NÉPMESE NAPJA

 

„Őseinktől kincsekkel teli tarisznyát kaptunk örökségbe, de mintha egyre gyakrabban tétlenül néznénk ennek háttérbe szorulását, elfelejtését. Vegyük birtokba, ismerjük meg, fényesítsük újra és adjuk tovább az eleinktők kapott, élethosszig érvényes, értékes, unokáink számára is feltétlenül megőrzendő, mesebeli kincseket!”

(Részlet a Magyar Olvasástársaság 2005-ös felhívásából)

Szeptember 30. – Benedek Elek születésnapja – a népmese napja.

Ennek jegyében iskolánkban is, hagyományainkhoz hűen, újra átéltük a népmese varázsát.

A zsibongóban rendezett kiállításon feleleveníthettük, megújíthattuk a népköltésekről szerzett ismereteinket, kedvcsinálónak, belelapozhattunk mesekönyvekbe.

Ahogy régen az idősebbekről a fiatalokra szállt a népköltés, úgy iskolánkban is: „a felső tagozatosokról az alsó tagozatosokra”. Minden felsős osztály kapott egy mesét – A kisbunda-, aminek szerepeit egymás között kiosztották, és a testvér osztályukban, a kisebb gyermekeknek, hangsúlyos olvasással, arcjátékkal, gesztusokkal kísérve bemutattak. A picik örömteli nevetéssel, hangos tapssal jutalmazták lelkesedésüket. Átélhettük a mese közösségépítő szerepét.

Majd, a 2.b osztály előadásában, mindenki megtekinthette Az aranyszőrű bárány c. népmese dramatizált változatát. Valamennyien felléptek, senki sem akart kimaradni. Szorgalmas munkájuknak, empatikus képességeiknek köszönhetően maradandó élményben volt részünk.

Remélem, nemcsak a bárány, hanem a népmesék bölcsessége is „ragadós”!

KL