„Óh Mária, Élet, giling – galang,
Áldassál, hogy ma találkoztam véled .”
Encsen járt a Máriapócsi Szűzanya kegyképe.
Ady Endre : A pócsi Mária c. versének utolsó sorai jutottak eszembe, amikor az elmúlt hét legjelentősebb és talán életünk egyik legemlékezetesebb eseményének beszámolóját készítem iskolánk tanulói és dolgozói nevében. Először a Pacsai János paróchus atya által elhozott plakát jelezte iskolánk épületében a nagy eseményt, hogy a Máriapócsi Könnyező Kegykép városunk görög katolikus templomába 1O év után újra megérkezik. Diákok és pedagógusok egyaránt nagyon készültünk a jeles napra. Hittan – és osztályfőnöki órákon is meg volt a lehetőségünk diákjaink fölkészítésére. A hittanos tanárnénik Mária énekeket tanítottak és az osztályfőnökökkel együtt az internet segítségével előzetesen elkalauzolták a gyermekeket Máriapócsra, s a kegykép történetének rövid megismertetése is megtörtént általuk. Készültünk ! Így a gyermekek nagy izgalommal jöttek ünneplőbe öltözve csütörtök reggel, amikor nem volt ragyogó napsütés, hanem eső és szél, de a cudar időjárás ellenére is boldogan, lelkesen vártuk a Kegyképet a Szent Anna templom előtti téren, a Szent László Katolikus Általános Iskola minden diákja, pedagógusa, technikai dolgozója és lelki igazgatónk Dr. Garancsi László főesperes, c. prépost jelenlétében. A római katolikus templom elé érkezett a Kegykép, melyet városunk polgármestere Szeles András Úr köszöntött a város lakói nevében. Dr. Orosz Atanáz püspök Atya imája után a nagy tömeg a görög katolikus templomig iskolánk diákjainak sorfalai között kísérte a Kegyképet az „ encsi helyére.” Egy teljes napot volt városunkban a Kegykép, amelyet Csigri László a pócsi egyházközség egykori híve a török fogságból való csodálatos szabadulásáért hálából vállalta, hogy az ikonosztázion nélkülözhetetlen Istenszülő képét megfesteti. A helyi áldozópap öccse, Papp István 6 magyar forintért megfestette az ikont. 1696. november 4-én a reggeli Istentiszteleten jelenlévők arra lettek figyelmesek, hogy az Istenszülő ikon mindkét szeméből bőségesen folynak a könnyek. A rendkívüli esemény csodálattal töltötte el a jelenlévőket, s tömegeket vonzott oda. A könnyezés két hétig szünet nélkül tartott , majd kisebb megszakításokkal egészen december 8-ig. Az akkori feljegyzés szerint, a könnyezés utolsó napján olyan hideg volt, hogy a kehelyben a bor és a víz megfagyott, de Mária könnyei ekkor is bőségesen hullottak. Majd megjelent Pócson gróf Corbelli osztrák tábornok, aki megvizsgálta a kép épségét . Az egyházi vizsgálatot az egri püspök ft. Fenessy György rendelte el, s 36 tanú egybehangzóan vallott és esküt tett a könnyezés valódisága mellett. I. Lipót császár elrendelte, hogy a könnyező képet szállítsák a császári városba. 1697. július 4-én érkezett meg a kép, majd végső helyére a bécsi Stephans domba került. Sok másolat készült a képről, s Máriapócsra is egy ilyen másolat került. 1715. augusztus 1-én Papp Mihály fiatal paróchus a reggeli misét végezte, amikor a kántor észrevette a kép könnyezését. A könnyek több órán át áradtak. Az akkori egri püspök Erdődy Gábor Antal hivatalosan kivizsgáltatta a történteket. A máriapócsi Kegykép 3. és egyben utolsó könnyezése 19O5. december 3-tól az év utolsó napjáig tartott kisebb-nagyobb megszakításokkal. A korabeli jegyzőkönyvek beszámoltak arról, hogy milyen sok, és a társadalom minden rétegét képviselő ember ment megnézni a nagyszerű eseményt.
Milyen csodálatos,hogy az Istenszülő ezt a kicsiny, szabolcsi, eldugott falut ( most már város ), s az ott élőket választotta ki arra, hogy megajándékozza őket könnyeivel és csodatévő szeretetével. Magyarországon a görögkatolikusok leglátogatottabb kegyhelye Máriapócs. Több tízezren zarándokolnak évente , hogy a Kegykép előtt mondjanak imát, adjanak hálát és kérjenek a Szűz Anyától békességet, boldogságot, egészséget és áldást saját magukra és családjaikra! Az encsi és környékbeli görögkatolikusok az Illés napi búcsúra szoktak autóbusszal zarándokolni minden év júliusában.
Itt Encsen, a görögkatolikus templomban most nekünk is adva volt a lehetőség, hogy a saját családunkon kívül az iskolában ránk bízott gyermekeket, tanulókat is a Máriapócsi Istenszülő Kegyképe elé vigyük hálából, amiért nevelhetjük , oktathatjuk őket.
Római katolikus misén is részt vehettünk a két nap alatt, az elsőt csütörtök délután iskolánk lelki igazgatója, a helyi plébános Dr. Garancsi László főesperes, c. prépost atya tartotta a Kassai Egyházmegye püspöki helynöke Pásztor Zoltán Atya és paptársai , illetve a Szepsi testvérvárosból ide érkezett Gábor Bertalan esperes – plébános atya koncelebrálásával. Az énekkarunk is bemutatkozhatott a péntek reggeli misén, ahol csengő hangjukkal elvarázsolták a népes tömeget. Akkor a lelki igazgató atyánkkal Puskárik Zoltán ináncsi plébános atya és Mata András forrói esperes úr miséztek együtt. Az áldozás alatt 5 görögkatolikus hittanos gyermek ( Kovác Márk, Galambvári Sára és Panna, Szepesi Anna, Polgár Bendegúz ) mondott verset, köszöntőt és hálát a Kegykép előtt, melyet Vargáné Czap Rita tanító néni tanított velük. Tanulóink szülőkkel, nagyszülőkkel , rokonokkal, tanítóikkal együtt mentek a Kegykép elé, hogy életükhöz megkapják a pócsi Mária anyai áldását, hogy terjessze ki felettük szent kezét , és hogy áldja meg azokat, akik őt híven szeretik! „ Ma Máriától jönnek a szivek, Ma Mária – kép minden durva lábnyom Szivemben sír a pócsi Mária Egy őszies, emlékes délutánon.” Egy őszies délutánra emlékeztető tavaszi napon vártuk és örültünk együtt annak a pócsi Kegyképnek, mely előtt 1991. augusztus 18-án boldog emlékű II. János Pál pápa bizánci szertartású liturgiát végzett magyar nyelven Máriapócson. Dr. Erdő Péter bíboros pedig a kegykép városát 2OO5. december 3-án Nemzeti Szentéllyé nyilvánította.
Bízom benne, hogy tanítványaink és az ide elzarándokló hívek életében is ez a különleges nap lelki békét és feltöltődést hozott, hiszen Égi Édesanyánk segítségére, szeretetére, gondoskodására nap, mint nap szükségünk van gyermekeknek és felnőtteknek egyaránt! Ó, drága Mária áldd meg mai napom ! Az egész életem kezedbe ajánlom, Kérlek vigyázz rám, mint az őrangyalom. A mi templomunkba, hogy ellátogattál, lelkünkbe békét és nyugalmat hoztál. 3OO éves könnyeid letörlöm Néked, könnyező Szűzanya szeretlek Téged.”
Kovác Teodóra Sarolta
tanító