Nagyböjti események az encsi Szent László iskolában
„ Ideje van a sírásnak, és ideje a nevetésnek. Ideje van a gyásznak, és ideje a táncnak. ” (Préd.3)
Március 15-ét, nemzeti ünnepünket különös készülődés előzte meg iskolánkban, ugyanis az idén a mi diákjaink adták a városi műsort.
A néptánccal átszőtt irodalmi műsort Maier Reimond rendezte és tanította be. Segítségére volt Boczán Zsófia, aki a zenei és az énekes részeket koordinálta.
Hogy a megemlékezés hatásos volt, azt a végén felcsattanó, percekig tartó taps és a könnyekkel teli szemek bizonyították.
Szintén ezen ünnep alkalmából több tanulónk bátorságtúrán vett részt a Bükkben, testnevelőik kíséretében.
1848 szellemében zajlott a „ Huszárosan ” címmel megrendezett verbunk és népdaléneklési verseny is.
A Víz Világnapján minden gyerek kékbe öltözött. Az osztályok plakátokat készítettek. Már itt is megjelent néhány bibliai téma, de ezek száma a hittanversenyeken rajzokban is gyarapodott.
A diákok minden évfolyamon bizonyságot tettek a hittanórákon és a szentmiséken szerzett tudásukról. Tanáraik érdekes feladatsorokat állítottak össze. Ezekből nem hiányoztak az aktualitások, így a Gyümölcsoltó Boldogasszony emlékezete sem.
A nebulók keresztkészítéssel is megmutathatták kreativitásukat. Bármilyen technikával dolgozhattak, és ez a szabadság csodás alkotásokat eredményezett. Készültek keresztek gyufaszálakból, barkából, parafából, rózsafüzérekből, papírhajtogatással, horgolással, sőt a 8.-os fiúk maguk faragták-festették művüket.
A nagyböjti jócselekedeteket a szülők is gyakorolják, akik a missziós vásárra küldtek kézműves termékeket, süteményeket, így támogatván az iskola missziós csoportját és a nehéz sorban lévő gyermekeket.
A nagyhéten már hagyomány, hogy minden osztály végzi a keresztutat. Megható látni, ahogyan kicsik-nagyok – verssel, dallal, imádsággal, néhány gondolattal – átélik Jézus szenvedéstörténetét.
Egy kicsit előre örvendeztünk Urunk feltámadásának is, a közös éneklés alkalmával, ahol énekkarosaink és vezetőik vitték a prímet, de a kivetítőn látszó szöveg és a zenei aláfestés segítségével bárki bekapcsolódhatott.
A nagyböjti eseménysort a lelki nap zárta. A szentmise után az osztályok osztályfőnökeik irányításával a húsvéthoz kapcsolódó történeteket olvastak, felelevenítették hagyományainkat, népszokásainkat, vagy dekorációt készítettek.
Miután megterítették az utolsó vacsora asztalát, felsős missziósaink misztériumjátékkal leptek meg bennünket, melyet Ferencziné Hajdu Mónika és Rácz Lászlóné segítségével árnytechnikával adtak elő.
A záróének utolsó sorai még most is fülünkben csengenek:
… Jézus, add, hogy hozzád térjek, Veled haljak, Veled éljek…
Több fotó tekinthető meg:
Víznapi plakátok
Hittanverseny
Ünnepi nagyhét – Osztályok által készített keresztek
Árnyjáték
Szentmise