Ünnepi üzenet számunkra, a gimnazistáknak és városunk minden lakójának
A 4. és 6. osztályos néptáncosok március 15-i műsorának köszönhetően – melyet Varga Józsefné, Maier Reimond és Veres Zoltán irányításával adtak elő – úgy érezhetjük, hogy visszamentünk az időben egészen 1848-ba.
Ha legény vagy, kedves néző, beállhattál katonának.
Ha szerelmes, ifjú feleség, a csatában lévő kedvestől kaptál levelet. Könnyek közt olvastad, úgy írtad a választ is.
Gyermekként az édesapád vártad? Anyaként a fiadat? Talán hiába. Biztosan nem hiába! Nemhiába ment a harcba! Hős volt ő! A nemzet szabadságáért küzdött, élete árán is! Már csak a mentéjét ölelhetted magadhoz.
Az emberi érzések abban a kivételes történelmi helyzetben is ugyanolyanok voltak, mint napjainkban. Talán maguk az emberek voltak különbek abban, hogy szó nélkül tették a dolgukat. Tették becsülettel, ami rájuk bízatott, viselték, ami kimérettetett.
Ezt az üzenetet hozta a márciusi szél. Legyen a válaszunk az, hogy követjük őket!