2018. május 17. és 20. között tantestületünkkel Csíksomlyóra zarándokoltunk. Első nap hosszú utazás után estefelé megérkeztünk szálláshelyünkre, a Hargita megyei Parajdra. Szállásadónk székely vendégszeretettel üdvözölt bennünket, majd elfoglaltuk szállásainkat. Az est további részében lehetőség volt sétálni a településen, lelkiekben megnyugodni Erdély csodás hegyeinek lábainál.
Másnap felkerekedtünk, s ellátogattunk néhány közeli látványossághoz, megcsodáltuk a Gyilkos- tavat, majd gyalogosan átkeltünk a Békás- szoros egy szakaszán. Ámulattal szemléltük azokat a csodás helyeket, a völgyeket és magas hegyormokat, melyeket az első világháborút lezáró Trianoni békeszerződés során elcsatoltak a történelmi Magyarországtól. Öröm volt megélni, hogy messze a magyar- román határtól ismét magyar szót hallunk, s hogy oly kedvességgel fogadtak bennünket, bárhová mentünk, hogy milyen nagy hűséggel és odaadással őrzik a magyar hagyományokat, s ápolják a szokásokat.
19-én, szombaton reggel elindultunk zarándoklatunk céljához, Csíksomlyóra. Több órányi buszozás után (a torlódások miatt, hiszen az minden évben ezrek látogatnak el a Csíksomlyói Szűzanyához) megérkeztünk Csíkszeredára, ahonnan gyalogosan folytattuk utunkat Csíksomlyóig a búcsúra. A csodálatos szentmise élményét emelte az a látvány, amely ott fogadott minket. Ezer és ezer magyar egy helyen, határokon innen és túl, akik egy céllal érkeztek: hogy imádják Istent, és leróják tiszteletüket Isten anyja, a Boldogságos Szűz Mária előtt.
A szálláshelyre visszaúton megálltunk Farkaslakán, ahol közösen megkoszorúztuk Tamási Áron síremlékét.
Vasárnap már korán elindultunk, s Encs felé vettük az irányt. Útközben még megtekintettük a Medve- tavat, s rövid időre megálltunk Kolozsváron is. S bár testileg kifáradtunk a hosszú úton, de lélekben gazdagon érkeztünk meg az esti órákban Encsre.
