Táborunk utolsó napját közös imádsággal indítottuk az iskola udvarán. Ezen a napon az ember és a környezet kapcsolata került előtérbe. A környezettudatosság minden ember alapvető tulajdonsága kell, hogy legyen. Ezért elengedhetetlen hát, hogy ez a fiatalok gondolkodásmódjába is beépüljön. A szelektív hulladékgyűjtésről változatos videókat tekintettek meg, aztán kifejthették véleményüket a témával kapcsolatban.
A finom tízórai után játékokat készítettünk csupán néhány anyag újrahasznosításával, amik más esetben a szemetesbe kerültek volna, de most új funkciót kaptak. Újabb gyakorlati feladat következett: körbejártuk az iskola udvarát, hogy még tisztábbá tegyük. A nap folyamán a csoportok közös aszfalrajzot készítettek: a Földünket jelképező hatalmas kör vonalára mosolygós, a szeretet érzését árasztó embereket rajzoltak a gyerekek. A kör belsejébe- mintegy kis emlékként- a táborozók nevei kerültek.
Ajándékként mindenki kapott egy kaparós szivárvány füzetet, melyben a fekete festékkel bevont lapokon egy kaparófa, na meg a kreativitásuk segítségével színes, varázslatos képek készültek. Mégis talán az aláírásgyűjtés volt a népszerűbb: nemcsak a csapattársuktól, hanem a többi táborozótól is lelkesen szerezték be az autogramokat ugyanebbe a füzetbe.
A nap végére már csak a búcsúzkodás maradt. „A nyár itt van már”- énekeltük az Erzsébet tábor dalában. Reméljük, hogy ez az öt tartalmas nap megalapozta diákjaink számára a szünidőt, és további szép emlékekkel gazdagodva látjuk viszont őket szeptemberben! Hálásan köszönjük elsősorban a tábor szervezőjének, valamint a pedagógusoknak és dolgozóknak azt a munkát, amellyel feledhetetlenné tették a gyerekeknek a tábort!
Szép nyarat kívánunk mindenkinek!
