Ez az év is húzós volt: kemény tanulás, munka, feladatok végzése, részvétel vagy közreműködés különféle rendezvényeken. Bár tengernyi élményt lehetett szerezni, de közben kicsit mindenki elfáradt, módfelett várja a szünidőt.
Az osztályok lezárásképpen, búcsúképpen, köszönetképpen, szórakozásképpen, nyárköszöntőképpen vagy éppen közösségépítésképpen szerveztek év végi összejöveteleket.
A kisebbek a családokat hívták szalonna- és virslisütésre, közös játékra az iskola udvarára, a devecseri kastélyparkba, a gibárti folyópartra vagy épp egy közeli kertbe.
A közös tűzrakás, sütögetés, beszélgetés, foci, kidobócska, ügyességi feladatok és fogójátékok segítették az ellazulást, és közelebb hozták egymáshoz a szülőket, testvéreket, tanulókat és pedagógusokat. A harapnivaló elkészítése, a játékos versengések, anekdoták, viccek, bakik, kacagások szép emlékként kísérik őket a hosszú pihenőidőben.
A negyedikesek és nyolcadikosok szeretett tanáraiktól köszöntek el versekkel, dalokkal, virágokkal, beszélgetésekkel, falatozással, könnyekkel és nevetéssel fűszerezve.
A nagyobbak egymás között, fotókiállítással, mókázással, szócsatákkal, tánccal, ünnepelték a vakáció eljöttét és fogyasztották el a szülői munkaközösség ajándék pizzáit, vagy saját kezűleg készített süleményeiket.
Mint azt hálaadási misénkben is hallottuk, győzzük le a gonoszt, aki unalom és kockulás képében kísért, és pihenjünk aktívan, minél többet a szabadban, együtt a családdal, rokonokkal, barátokkal, segítőkészen, értékes könyvekkel, imákkal!
HAJRÁ, NYÁRI SZÜNET!
