Csaknem 1000 éve, úgy 1040 körül egy kisfiúcska született Lengyelországban, Krakkó várában, aki a László nevet kapta. A háromtagú család szeretettel várta a kis jövevényt:
– édesanyja, Richeza, a lengyel Piast-dinasztiából származó fejedelmi hercegnő, később magyar királyné
– édesapja, Béla, 1060 és 1063 között I. Béla magyar király
– a kisbaba bátyja, Géza, 1074-77 között szintén Árpád-házi király.
A lengyel édesanya kapcsán érthető, hogy a kisfiú Lengyelországban született. De hogy került oda Béla, az édesapa?
Szent István uralkodása idején Béla apját, Vazult megkínozták. Azzal vádolták, hogy összeesküvést szőtt István király ellen, mert az uralkodó nem őt jelölte ki utódául. Ki is volt Vazul, más néven Vászoly? Géza fejedelem testvérének, Mihálynak a fia, tehát István király unokatestvére. Mindketten Taksony fejedelem unokái, Árpád vezér szépunokái voltak. Történelmünknek máig vitatott pontja Vazul megvakítása, hiszen az összeesküvők nevét nem ismerjük, nem tudjuk, ki adott parancsot a megbüntetésére, ki segítette a fiait – Andrást, Bélát, Leventét -, hogy külföldre meneküljenek, és így elkerüljék apjuk sorsát, a kínhalált. Akkor még nem tudták, hogy az István király halálát követő trónviszályok után ők és utódaik lesznek majd az Árpád-házi királyaink.
Amikor a kis László megszületett, Orseolo Péter, az István által kijelölt utód már másodszor tért vissza a trónra, de semmit sem tanult első alkalommal elkövetett hibáiból. Magyarországot átadta a német-római császárnak, a legfontosabb tisztségeket pedig nem magyarok, hanem idegenek töltötték be, akik hatalmaskodtak, erőszakoskodtak a néppel.
Nem csoda hát, hogy fellázadtak ellene, és visszahívták a száműzetésben élő Vazul fiait. Amikor András király lett, hazahívta öccsét, Béla herceget is. Így került Magyarországra Béla fia, a gyermek László. Vitéz férfi lett belőle, termete miatt „Isten atlétájának” is nevezték, aki testvérbátyjával, Gézával együtt Krisztust követte.
A két testvér nagyon szerette egymást. Mindig békét akartak, segítették a gyengéket és elesetteket. A testvéri szeretet, a családi kötelék erősen összetartotta őket minden bajban és veszélyben. Mert abból bizony bőven kijutott nekik. Trónviszályok, unokaöccsük, Salamon ármánykodása, belháborúk, a besenyők, úzok, kunok támadásai. Nemcsak a templomok freskói őrzik, hanem bizonyára a regösök is megénekelték László dicső tetteit, például amikor 1068-ban a cserhalmi (kerlési) csatában megmentette az elrabolt leányt.
A testvéreket mély istenhitük vezette minden cselekedetükben. Lászlónak a Jóisten látomásokkal, jelekkel adta hírül, mit és hogyan tegyen.
Testvére, Géza halála után, 1077-ben királlyá választották dicső tettei, lovagiassága miatt. Uralkodása példaértékű, hiszen a nehéz időkben mindvégig igyekezett megőrizni hazánk függetlenségét mind a császártól, mind a pápától.
Három törvénykönyvet alkotott, amelyek alapján biztosította az ország stabilitását.
Nyugodt gazdasági életet teremtett, hiszen célja a békés, kiegyensúlyozott termelés és kereskedelem volt. Védte a magántulajdont, a lopást szigorúan büntette. Nagy szükségünk lenne napjainkban is ilyen vezetőkre az egész világban.
A törvények másik része a keresztény egyházat védte. Ki gondolta volna kétezer év után, hogy mennyire fontos és aktuális napjainkban is ez a feladat. Nemcsak a régi templomok felújítása történt meg, hanem új templomokat is építettek. László király megalapította a zágrábi püspökséget és a somogyvári bencés apátságot. Itt egy újabb kérdés vetődik fel: Miért jelölte ki László éppen ezt az apátságot temetkezési helyéül? Miért pont Somogy a helyszín, amely az István ellen forduló Koppány vezér székhelye volt?
1083. augusztus 20-án szentté avatták István királyt, akihez László nagyapja, Vazul tragédiája fűződik. Ez valóban igazolja László király emberi nagyságát, a megbocsátásba vetett hitét, de még többről is szó van. Dr. Klaniczay Gábor történészprofesszor szerint László „úgy lépett fel, mint István hagyatékának valódi örököse, ezt szolgálta az első magyar király szentté avatása” . Még ugyanebben az évben Imre herceg és Gellért püspök, valamint két remete: Zoerard-András és Benedek szentté avatására is sor került.
Lovagkirályunk külpolitikáját – Horvátország meghódítása mellett – a folyamatos védekezés jellemezte. A legyőzöttekkel irgalmasan bánt, a foglyokat nem hagyta megölni, inkább Krisztus útjára akarta őket terelni. A csaták előtt kérte a teremtő Atya segítségét, a bajban a Szűzanyához fohászkodott.
Mély hite sok csoda forrása lett. Számos monda, legenda őrzi vitézségét, emberségét: László herceg megmenti az elrabolt magyar lányt, Szent László király hadjáratai, Szent László király csodatételei, A tordai hasadék, Szent László pénze, Szent László füve, Szent László király utolsó győzelme. Ezek a történetek tanítványainkat is megihlették. Gyönyörű rajzaik megtekinthetők iskolánk földszinti folyosóján.
László királyt már életében is hatalmas szeretet és tisztelet övezte. Kultuszát tovább növelte a szentté avatása 1192-ben. Lányai közül Piroska bizánci császárné lett, és Eiréne néven, édesapjához hasonlóan őt is szentként tisztelik.
A XVI. századi Peer-kódexben talált dicsőítő ének néhány versszaka remekül megjeleníti szent királyunk kivételes, példaértékű jellemét. Emlékét tiszteljük, örökségéhez igyekszünk hűek lenni, és erre neveljük tanítványainkat is.
„Idvez légy, kegyelmes Szent László király!
Magyarországnak édes oltalma,
szent kerályok közt drágalátus gyöngy,
csillagok között fényességes csillag.”
Szentháromságnak vagy te szolgája,
Jézus Krisztusnak nyomdoka követi,[2]
Te szent léleknek tiszta edénye,
Szíz Máriának választott vitéze.
…
Testedben tiszta, lelkedben fényes,
szívedben bátor, miként vad oroszlán,
azért neveztek Bátor Lászlónak,
mikoron méglen ifjúdad volnál.
…
Dicsérjük magyarok Szent László kerált,
Bizony érdemli mi dicséretönköt,
dicsérik őtet angyelok, mondván:
Idvez légy kegyelmes Szent László kerály.
Felhasznált irodalom
Tarczai György: Az Árpád-ház szentjei Szent István-Társulat, Budapest, 1993. 63-96. oldal
Lengyel Dénes: Régi magyar mondák Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest, 1972. 133-165. o.
https://hu.wikipedia.org/wiki/I._L%C3%A1szl%C3%B3_magyar_kir%C3%A1ly
https://24.hu/tudomany/2019/08/20/szent-istvan-kiraly-papa-augusztus-20/
http://mek.niif.hu/06100/06196/html/kozep0003/kozep0003.html
Rácz Lászlóné
