A Bubulyka Táncegyüttes műsorának (A paszabi ürge) akár ez is lehetne a címe. Iskolánk felsőtagozatos néptáncos növendékei egy mesés-táncos történettel lepték meg alsós diáktársaikat, akik kisebb csoportokban nézték meg az előadást.
Maga a história nagyon is valódi. A jellemek, a helyzetek, a mondatok az igazi életből valók, (görbe) tükröt tartanak elénk. Láthatjuk, hogy a pletyka, a rémhír veszélyes, mert gyorsabban terjed, mint a nátha, illetve, hogy sokszor az emberek bolhából – vagyis jelen esetben ürgéből – igyekeznek elefántot csinálni.
Megmutatkozik a „nyájszellem” jelensége is: osztani mások gondolatait, érzéseit, cselekedeteit sokkal kényelmesebb, mint felvállalni a magunkéit.
A sorsra hagyatkozni is komfortosabb, mint felelősséget vállalni a saját tetteinkért.
A színdarab valóban „mesés” volt, hiszen a csapat tagjai ismét remek formába öntötték a történetet, melynek szövegírója, rendező-koreográfusa és zenei szerkesztője Maier Reimond tanár úr volt.
Jó lenne, ha a többször elhangzó mondat – „Csak a szeretet, a megértés…” – nem pusztán üres szavakat takarna, hanem szívből jövő érzésként kelne életre ebben a zűrzavaros földi létben, ahol minden megtörténhet. Pont, mint a mesében…
Veres Zoltán
