Szent László Katolikus Általános Iskola és AMI
Művészeti iskola
munkaterve
2020/21
„Istennek művét megismerni és megérteni, ez a tudomány tárgya, azt anyagi és érzékelhető formában visszaadni a művészeté. Az önmagáért való művészet képtelenség. A művészetnek célja, hogy tökéletesítse az egyént, akinek fejlődése benne kifejezésre jut.” (G. de Pourtalès)
Személyi feltételek
A művészeti iskola tanárai:
Furulya: Vajkóné Boczán Zsófia
Zongora: Sélley Etelka
Szolfézs: Hankó Klaudia, Buchala István
Néptánc: Maier Reimond
Tanulói létszám alakulása a 2020/2021. tanévben:
| művészeti ág | tanszak | létszám |
| zene | furulya | 23 fő |
| zongora | 14 fő | |
| tánc | néptánc | 101 fő |
| összesen | 138 fő | |
Néptánc tanszak csoportbeosztása
| csoport | évfolyam | létszám | óra |
| 2.o E/2 | E/2 | 17 fő | 2 óra |
| Picurok | A/1 | 15 fő | 4 óra |
| Buborékok | A/2 | 16 fő | 4 óra |
| Bubikák | A/3 | 14 fő | 4 óra |
| Kis Bubulyka | A/4 – A/5 | 19 fő | 4 óra |
| Csikuka I | A/4 – A/10 | 10 fő | 4 óra |
| Csikuska II. | A/4 – A/10 | 10 fő | 4 óra |
Az alapfokú művészetoktatás célja:
- speciális művészeti ismereteket adjon
- érzelmi-esztétikai neveléssel járuljon hozzá a harmonikus, kreatív, érzelem gazdag személyiség kialakításához
- a művészetek megismerésére, értékelésére neveljen
- a művészeti oktatás egyrészt tehetséggondozási feladatot lát el, másrészt a művészeti nevelés eszközeivel a gyermeki személyiség minél teljesebb kibontására vállalkozik
2020/2021- es tanévben célunk:
- az alapfokú művészetoktatás színvonalas működtetése
- művészetoktatási tevékenységünk célja mindazoknak a művészeti, intellektuális és emberi-erkölcsi értékeknek a kialakítása tanítványainkban, amelyek birtokában úgy tudják egyéni boldogságukat, boldogulásukat megteremteni, hogy az egyben a szűkebb és tágabb közösségük javát is szolgálja
- olyan művészeti alapok adása, amely képessé teszi a gyermekeket a művészeti alkotások tudatos élvezetére, a bennük való gyönyörködésre
- a választott művészeti területen legyenek képesek az ismeretek önálló megszerzésére és feldolgozására
- növendékeinket sokoldalú, nyitott, érdeklődő, kreatív személyiséggé kívánjuk nevelni
- az önkifejezés eszköztárának gazdagításával művészeti produktumok létrehozására és befogadására készítsen fel
- törekszünk arra, hogy a tanulók színpadi bátorsága növekedjen, kommunikációs készségük fejlődjön
A tanév kiemelt feladatai
- tehetséggondozás
- a regionális, megyei és országos versenyekre való felkészülés, hogy tanulóink méltóképpen képviseljék iskolánkat (a versenyzők kiválasztásakor ügyelni kell arra, hogy kellő idő legyen a felkészülésre)
- változatlanul igyekszünk szoros kapcsolatot ápolni városunk kulturális intézményeivel, részt veszünk az önkormányzat, a civil szervezetek vagy a Művelődési Ház által szervezett programokon
- felkészítjük növendékeinket iskolánk és településünk kulturális rendezvényeire, ünnepségeire (ügyeljünk arra, hogy színvonalas produkció kerüljön a közönség elé)
- igyekszünk minél több nyilvános megmutatkozást szervezni, vagy nyilvános rendezvényen részt venni
- figyelembe vesszük az életkori sajátosságokat, a tanuló érdeklődésére, tehetségére építve alakítjuk ki készségeiket és gyarapítjuk ismereteiket
- a tanszakoknak megfelelő különböző műfajok sajátosságait, a művészeti megjelenítés módjait ismertetjük meg a tanulókkal
Felelős: minden szaktanár
TÁNCMŰVÉSZETI ÁG
„Nemcsak nyelvében él a nemzet, hanem műveltségében, gondolkodásában, zenéjében és táncában is.” (Rábai Miklós)
A néptánc oktatás célja:
- a tánc, a ritmikus mozgás iránti érdeklődés felkeltése és a fogékony tanulók képességének szakirányú fejlesztése
- a tanulók jártasságot szerezzenek a különböző tájegységek táncaiból, megismerjék azok történetét, a hozzátartozó viselkedés szabályait és a mindennapok magatartásformáit
- közelebb viszi a tanulót a művészetekhez, ugyanakkor értő művelőjévé, közönségévé válik
- a közösségi életben aktív részvételre nevelés, alkalmazkodóképesség, egymásra figyelés fejlesztése
A néptánc tanszak feladata
Ismertesse meg a tanulóval:
- a hagyományos népi játékokat
- a mozgásanyag variációs lehetőségeit
- a táncokhoz kapcsolódó énekeket, zenei kíséretet
- a néprajztudomány sajátos megközelítési módját
- a tánc, művészi és közhasznú formáit
- a színpadi táncművészet legfontosabb ágazatait és korszakai
ZENEMŰVÉSZETI ÁG
„Amelyik otthonban zene szól, ott atya és fiú között szeretet honol, s ha a nép is zenél, harmónia uralkodik az emberek között.” (Ősi kínai mondás)
Tanszakok:
Billentyűs tanszak: zongora
Fafúvós tanszak: furulya
A zeneoktatás célja:
- megismertetni a tanulókkal a különböző zenei műfaj sajátosságait, a művészi megjelenítés módjait, az önkifejezés eszköztárának gazdagításával
- felkészíteni a zene alkalmazására, befogadására
- az értékes zene szeretetének kialakítása
- érett, kreatív személyiség kialakítása
- az életkori sajátosságok figyelembevételével megfelelően fejlessze a beiratkozott tanulók zenei képességeit
- a globális zenei látásmód és gondolkozás alapjainak kialakítása
- rendszeres zenei ismeretek adásával tegye képessé a növendékeket ismereteik gyakorlati felhasználására
- a közösségi életben aktív részvételre nevelés, alkalmazkodóképesség, egymásra figyelés fejlesztése
A zeneoktatás feladata:
- a tanulók zene iránti érdeklődésének felkeltése, zeneszeretet kialakítása, a muzsikálás örömeinek felfedeztetése
- a hangszeren való játék képességének elsajátíttatása
- a kezdő tanulóknál kiemelten fontos a helyes hangszer- és testtartás kialakítása
- a felsőbb éves tanulók zenei önállóságának fejlesztése
- precíz kottaolvasási készség kialakítása
- az otthoni gyakorlás metodikájának megtanítása
A művészeti iskola feladata
Alakítsa ki a tanulókban:
- a rendszeres munka természetes igényét
- a megfelelő munkafegyelmet
- a munkájuk tudatos kontrolálását
- a művészi előadásmód kivitelezését
- az általános szemléletmódot, amely a népi kultúra, népélet egyes jelenségeit egy összefüggő rendszer egymást feltételező részeiként értelmezi
- az esztétikai érzéket
- a művészetek befogadására nyitott attitűdöt
- fogékonyságot a múlt és a jelen értékeinek befogadására.
Fejlessze a tanuló:
- mozgáskultúráját
- fizikai állóképességét
- ritmusérzékét
- hallását
- zenéhez való alkalmazkodását
- tér-, forma- és stílusérzékét,
- mozgásmemóriáját
- koncentráló képességét
- improvizációs készségét
- ízlését, kritikai értékét
- a nem verbális megnyilvánulások iránti érzékenységet
- a tánc komplexitásából adódóan a társművészetek (zene, képzőművészet, színház) iránti érzékenységet
- a vizuális memóriát
- a képzelőerőt
Ösztönözze a diákot:
- a közösségi alkotás öröme, a közösségi kultúra értékei iránt
- a néprajzi és általában kultúrtörténeti ismereteinek rendszeres gyarapítására
- a rendszeres társasági és színházi táncesemények látogatására
- az aktív részvétel igényét az iskolán kívüli alkalmakon való részvételre (városi rendezvények, kézműves foglalkozások, játszóházak, táncházak, néprajzi, zenei táborok, egyéb zenés, táncos események)
- a környezetében esetleg adódó gyűjtési lehetőségek kihasználására (helytörténeti hagyományok összeírása, nagyszülők, idős emberekkel való beszélgetés)
Az alapfokú művészeti nevelés szerepe a tanulók személyiségfejlesztésében
A művészeti tevékenység, mint minden tevékenység magában hordozza a személyiségformálás specifikus lehetőségét. A művészeti nevelés alapja a nemzeti és egyetemes kultúra és a mindennapi élet esztétikai jelentéssel bíró tartománya. A művészeti nevelés biztosítja a tanulás személyes tapasztalati módját. A tanulók élményszerűen tapasztalhatják meg a művészeti stílusok és irányzatok sokszínűségét, valamint azokat a kifejezési formákat, amelyek a színművészetben megjelennek.
Az alapfokú művészeti nevelés feltárja a művészet megörökítő, átörökítő szerepét, megérteti, hogy az alkotás a legértékesebb emberi alapképesség.
A művészeti nevelés megalapozza a tanuló esztétikai szemléletét, kommunikációs képességét, az értékes alkotások iránti igényét. A rendszeresen átélt pozitív élmények alakítják ki azokat az emberi tulajdonságokat, magatartási szokásokat, melyek a művészetek területén az eredményes szereplés összetevői. A művészeti nevelés az alkotó típusú tevékenységek megismertetése által járul hozzá az akarati, az alkotó-alakító cselekvőképesség fejlesztéséhez.
A művészeti iskola tervezett programjai:
Alakuló megbeszélés a tanév tervezett feladatairól szeptember
Táncházak megrendezése folyamatos
Zenei Világnap október
Adventi hangverseny december
Karácsonyi műsorban való közreműködés december
A Magyar Kultúra Napja január
Fellépés a Mini-suli rendezvénysorozaton február
Fellépés iskolai, városi rendezvényeken folyamatos
Március 15-i műsorban való közreműködés március
Tánc világnapja április
Anyák napi műsorban való közreműködés május
Gálaelőadás május
Ballagási ünnepségen való közreműködés június
Felelős: Vajkóné Boczán Zsófia, Maier Reimond
Encs, 2020. szeptember 1.
Vajkóné Boczán Zsófia Maier Reimond