Szent Márton„ Szent Mártonnak ünnepén,égő lámpást viszek én,Világítson mindig minekünk,ahol járunk, hova megyünk…” |
 |
Iskolánkban régi hagyomány, hogy megemlékezünk Szent Mártonról. Bár ebben a tanévben a járvány kicsit átírta a mai napot, így főleg osztály keretek között kerültek megrendezésre a hagyományos Márton napi programjaink.A gyerekek játékos, vidám formában ennek a napnak az eredetével, szokásaival ismerkedtek meg ezen a novemberi délutánon.Már kora délután nagy érdeklődéssel hallgatták a tanítónéniktől Szent Márton történetét, és közben az ehhez kapcsolódó színezőt lapozgatták. |
|
 |
Szent Márton napjainkban is aktuális üzenete a másik ember iránti érzékenység, problémáira való odafigyelés.A köntösét megosztó Szent Márton nemcsak fizikailag segít a kolduson, hanem fel is emeli a szeretet által.Az ilyen szeretetre, segítségre ma ugyanúgy szükségünk van, mint Szent Márton korában.Szent Mártonnak ünnepén a szeretet lámpása világítson be mindenkihez! |
„Nemcsak Szent Mártonnak, hanem mindenkinek van, kell, hogy legyen egy „köpenye, amit megoszthat másokkal, legyen az jó szó, vigasz vagy éppen étel. Ez a köpeny szimbólum, szeretetünk szimbóluma: érjen el azokhoz, akiknek szükségük van rá, és ne akadjon el útközben!” |
 |
 |
Szent Márton a Római Birodalom Pannónia tartományának Savaria nevű városában (mai Szombathely) látta meg a napvilágot 316-ban vagy 317- ben egy római tribunus (elöljáró) fiaként. A római császár katonájaként szolgáló Márton a franciaországi Amiens városában egy hideg téli estén odaadta meleg köpenyének felét egy nélkülöző koldusnak. Aznap éjszaka álmában megjelent Jézus koldus alakjában. Innentől kezdve nem a hadsereget, hanem Istent szolgálta, megkeresztelkedett. Misszionáriusként sok jót cselekedett. Jóságáról még életében legendák keringtek, püspökké akarták szentelni. Mikor ennek hírét vette, az érte jövő küldöttek elől nagy alázatosságában a ludak óljába bújt. A szárnyasok azonban gágogásukkal, szárnyuk verdesésével óriási zajt csaptak, így elárulva Márton rejtekhelyét. Mártont 371-ben püspökké szentelték és haláláig, 398-ig Tours-ban segítette a rászorulókat. |