Immáron negyedik alkalommal rendeztük meg a Szent László Katolikus Ált. Isk. jótékonysági bálját. A rendezvényt iskolánk lelki vezetője, a fenntartó egri főegyházmegye képviselője, dr. GARANCSI LÁSZLÓ főesperes úr, címzetes prépost nyitotta meg.
A jó kedvről a GOLDEN BOYS tagjai gondoskodtak: Buchala István, Homoki János és Paulin Ferenc, akik színvonalas zenéjükkel tovább fokozták a báli hangulatot.
A nyitótáncot iskolánk néptáncosainak köszönhetjük, akik még jobban elvarázsolták a közönséget. Maier Raimundnak és Krupárné Rakaczki Annának nagyon köszönjük a színvonalas felészítést!
Ezután következett Novák Írisz, aki szintén megcsillogtatta tehetségét. Fergeteges szaxofonjátékukkal szórakoztatták a közönséget felkészítő tanárával, Homoki Jánossal.
Bálunk célja ismét az volt, hogy iskolánk udvarát tovább gazdagítsuk! Egy olyan filagóriát szeretnénk a szülőkkel, ahol a gyerekek játszhatnak, vagy akár egy tanórát is meg lehet tartani. Nagyon köszönöm, köszönjük a sok-sok szülői támogatást, a pedagógusok segítségét, a támogatójegyeket, melyeket nemcsak szülők vásároltak meg hála Istennek nagy számban, hanem külsősök is, sok-sok vállalkozó. Sokan fáradhatatlan lelkesedéssel és odaadással vettek részt a szervező munkában. Nagyon köszönöm a segítségüket, támogatásukat!
Böjte Csaba atya szavai jutottak az eszembe: „Aki nem hisz abban, hogy mennyi jó ember van, az kezdjen el valami jót tenni, s meglátja, milyen sokan odaállnak mellé.”
Nagyon örülünk annak, hogy sokan úgy gondolják, úgy érzik, érdemes gyermekeink második otthonát szépíteni, fejleszteni. Miért teszik mindezt a szülők? A gyermekeikért!
John Cure így vall erről: „Meglepődnél (…), ha tudnád, hogy mennyire logikusan tudnak a gyerekek gondolkozni, és hogy milyen tökéletesen felépített világ van a fejükben, amit mindig újabb információval töltenek meg. Nem mondom azt, hogy tudatosan hoznak meglepően logikus döntéseket, de a bennük zajló események örök rejtélyt képeznek. És hihetetlenül bátrak, mert nem ismerik az igazi veszélyt, nem tudják felfogni a következményeket, és ez a bátorság viszi őket előrébb és teszi őket képessé, hogy felmásszanak akár egy olyan fára is, amire egy felnőtt nem lenne képes. Bízik a saját erejében és a fa jóindulatában. Hidd el (…), fogalmunk sincs, mi zajlik le ezekben az apró kisemberekben.”
És nekünk ezek a kisemberek a legféltettebb kincseink, akik előtt még ott az egész jövő, akiknek termékeny talajt kell biztosítania az iskolának. A Példabeszédekből vett ige szavaival köszönjük meg az önzetlen segítségét mindenkinek.
Egy pár nevet ki kell emelnem: – Köszönöm Soltészné Radi Évának a jegyek árusítását, mindennek a pontos, precíz vezetését – Mondreán Barbarának a gyönyörű asztali díszeket, Viszokai Vikinek a sok segítséget – Ferncziné Hajdú Mónikának és Olejnyik Évának a nagyon kreatív díszítést – Lengyelné Prokop Timinek a sok finomságot a tanári asztalra – Bucskóné Zsiros Bernadettnek és Bacsó Beátának a sok-sok szervezést és pakolást – Novákné Kállai Zitának a szervezés mellett a jegyek és támogatójegyek árusítását – És minden egyes szülőnek, pedagógusnak és támogatónak, akik mellénk álltak!
„Van, aki bőven osztogat, mégis gyarapszik… Az ajándékozó bővelkedik, és aki mást felüdít, maga is felüdül.”

Vaszilyné Veres Hajnalka