Szeptemberben kétnapos ministránstáborban vehettünk részt Mezőkövesden. Harmadik osztálytól egészen nyolcadikig voltak gyerekek a csapatban. A Zsóry Katolikus Üdülőben szálltunk meg, ahol nagyon nagy szeretettel fogadtak minket.
Olejnyik Éva és Bartek Nikolett tanárnő kísért el minket erre a jutalomkirándulásra. Ez az üdülő nem messze található a strandtól. Nem egy nagy ház, de arra pont elég volt, hogy két fantasztikus napot itt tudjunk tölteni. Mindenki örömmel foglalta el szobáját a barátaival vagy testvérével. Ebédnél még az idő is kedvezett nekünk, ezért páran kint a teraszon fogyasztották el az ételt. Az ízletes és meleg leves mindenki szívét jól átmelegítette. Utána volt, aki felment a szobájába pihenni vagy készülődni, míg néhányan a mosogatást vállalták el.
Nem gondoltuk volna, hogy még ősszel fürdeni fogunk, mégis ez történt. A Zsóry Gyógy- és Termálfürdő bejárata nyári hangulatot ad a vendégeknek, ugyanis pálmafák találhatók ott. Mi csak a benti fürdőrészt próbáltuk ki, de a kinti rész is eléggé kalandosnak
ígérkezett. Alig vártuk, hogy végre fürödhessünk egy jót a vízben. Viszont néhányan bántuk, hogy a kinti gyógymedence részt nem tudtuk kipróbálni. Amikor a fürdőbe beléptünk, elfogott minket az uszodai illat és sokunknak előjöttek azok a régi emlékek, mikor még úszni tanultunk. A víz pont kellemes hőmérsékletű volt, a kinti hideg után mindenkinek jól esett. A medence, amiben fürödtünk, hatalmas volt. Különböző részei mindenkit le tudott foglalni, de ami leginkább érdekelte a fiatalokat az a csúszda volt, illetve a hullámmedence. A mi kedvenc részünk a keringető volt; ellipszis alakja miatt körbe és körbe úsztunk benne. A benti fürdőrészlegen három csúszda található: egy piros, egy sárga és egy kék színű. Nem csak a lányok, de még a fiúk is nagyon élvezték a medencézést!
Délután elkezdett szakadni az eső. Mindenki félt, hogy amikor megyünk haza még mindig esni fog. Volt is ok félni, mert senki sem hozott esernyőt. Voltak páran, akik egy kis „pihenőt” tartottak, elmentek enni-inni. Kint hideg, bent viszont elég kellemes volt az idő, így nem csoda, hogyha valaki elnyalt egy csavart fagylaltot. Fél öt után már alig voltak emberek, így kipróbálhattuk a „csészemedencét”. (Ez egy kisebb medence, melynek csésze formája volt.) Zárás előtt nem sokkal kimásztunk a vízből és jött a hajszárítás; a lányoknál kilátástalan helyzetnek tűnt, hogy ők ezzel ma végezzenek. Mire a lányok megszárították a hajukat, a fiúk már kint várták őket az előtérben. Ezek után mindenki fáradtan ment vissza a szállásra, ahol minket az ízletes bolognai spagetti várt. A naplemente valami varázslatos volt! Vacsora után mindenki a saját szobájában mulatta az idejét: a fiúknál hatalmas UNO csaták folytak, míg a lányok jókat beszélgettek. Végül fél tizenegykor mindenki ágyba bújt, hogy reggel frissen és üdén kelhessen.
Másnap reggel jóízűen megreggeliztünk, majd indultunk a busszal a belvárosba. Első állomásunk a Jézus Szíve templom volt, ami sajnos be volt zárva, így csak a kertet tudtuk megnézni. De eldöntöttük, hogy felkeressük a másik, igencsak gyönyörű Szent László templomot. Belülről csodaszép volt, a boltozatán, falain varázslatos festményeket láttunk. Elmondtunk egy imát, volt, aki egy-egy mécsest is gyújtott a templomban. A látogatás után betértünk egy hangulatos cukrászdába, ahol rengeteg, finomabbnál finomabb sütemény közül választhattunk. Egy kis séta után újra a busznál voltunk, ami visszavitt minket a szállásunkra. Később az ebéd után összecsomagoltunk, majd úticsomagunkkal indultunk is haza.
Nagyon élveztük ezt a két napot, és köszönjük a lehetőséget, hogy részt vehettünk ezen a csodás kiránduláson!
Bucskó Veronika és Kiss Lilla Emma
