„Úr Jézus szent negyvennapos
böjtöd vállaljuk újra most,
üdvünkre példát adsz nekünk,
hogy fékezzük természetünk.”
Az ünnepek előtti felkészülési időszakok lelkületét jól jellemzi a fenti imarészlet. A Nagyböjt időszaka emlékeztet bennünket arra, hogy Jézus 40 napot töltött pusztai magányban, eközben böjtölt, és egészen az Atyára figyelt, csendben és imádságban. Ezeket a lehetőségeket mi is hatékonyan használhatjuk az ünnepi készület idején. A böjt lehetőséget ad arra, hogy elengedjük azokat a dolgokat, amelyekbe a mindennapok során kapaszkodunk, és az így keletkezett űrt Istennel töltsük be. Ebben az időszakban többet foglalkozunk a lelkünkkel. Átérezzük annak a bibliai igének a jelentőségét, mely szerint: „ Nemcsak kenyérrel él az ember, hanem minden igével, amely az Isten szájából származik.” ( Mt. 4,4 ) Jézust a pusztában háromszor kísértette meg a Sátán, de ő ellenállt a kísértésnek. Odafigyelést, következetességet, erőfeszítést igényel, hogy a mindennapok kísértéseit legyőzzük, de ha megtesszük, mélyebben éljük meg a kereszténység legnagyobb ünnepét, megváltásunk misztériumát.
Néhány szempont az előkészülethez:
Kevesebb test, hogy több jusson a léleknek.
Kevesebb zaj, hogy megszólaljon a csend.
Kevesebb beszéd, több (meg)hallgatás.
Kevesebb morcosság, sokkal több mosoly.
Kevesebb panasz, és jóval több ima!
Kevesebb Én, és jóval több Ő és Te.
Kevesebb elmélet, jóval több gyakorlat.
Kevesebb emberi, hogy megtapasztaljuk az Istenit.
Kevesebb földi, hogy megéld a Természetfölöttit.
MAJD helyett MOST!
Tartalmas készületet kívánok, és szeretettel hívok mindenkit a Húsvét közösségi megünneplésére!
Takács Edit hitoktató