A Magyar Kultúra Napja nem tartozik a kiemelt ünnepek közé, de már hosszú ideje egyre hathatósabban irányítja érdeklődésünket az őseinktől örökölt értékrendre, a népi tradíciókra, az irodalmi, szellemi alkotásokra a tárgyi értékekre, melyeket magunkénak vallhatunk. Ezen a napon különböző rendezvények emlékeztetnek minket évezredes hagyományainkra, gyökereinkre, múltunkra. Talán sikerül felhívni a figyelmet azokra az értékekre, amelyeket az évszázadok alatt generációkon keresztül megőriztünk.
„Hymnus, a magyar nép zivataros századaiból”
A kézirat szerint Kölcsey Ferenc 1823-ban e napon fejezte be a Himnusz megírását szatmárcsekei magányában, mely a költő legnagyobb hatású verse lett.
Kölcsey műve előtt a katolikus magyarság néphimnusza a Boldogasszony Anyánk és az Ah, hol vagy magyarok tündöklő csillaga kezdetű ének, míg a református magyarságé a 90. Zsoltár (Tebenned bíztunk, elejétől fogva) volt.
Erkel Ferenc zenésítette meg, e csodálatos zenemű a szívünkbe égett, szenvedélyes hangja lendületesen szárnyal. E sorok dallama pátoszi magasságba emel minket.
1903- ban az országgyűlés elismerte, de csak 1989-ben került az Alkotmámyba, mint a hivatalos himnuszunk.
Erre az eseményre emlékezve 1989 óta január 22-én ünnepeljük A MAGYAR KULTÚRA NAPJÁT. Az emléknapon a magyarság a világon mindenfelé megemlékezik a magyar kulturális értékekről. Kiállításokat és koncerteket szerveznek, könyvbemutatókat, irodalmi esteket és színházi előadásokat tartanak normál esetben, sajnos a pandémia idején erre nincs lehetőség.
A magyar kultúra tárháza mérhetetlen széles, évszázadok óta, nemzedékről nemzedékre bővítjük, gyűjtjük őseinktől és átadjuk az utókornak, megőrizzük unokáink számára.
Intézményünkben ezt a mélységes, ragyogó kincsesládát tártuk fel e napon. Osztálykertben kedvenc verseiket, meséiket adták elő a tanulók, a magyar irodalom gyöngyszemeiből szemezgettek, csodálatos, autentikus népdalokat szólóban, vagy karban énekeltek harsányan, népi táncokat táncoltak, népi játékokat játszottak. A bátrabbak dramatizáltak egy-egy magyar népmesét, szólásokból, közmondásokból vidám egyveleget készítve szórakoztatták társaikat. A nagyobbak hungarikumokkal ismerkedtek, közben az erre az eseményre készült kiállítást tekintették meg, minden osztály kis figyelemfelkető plakátot kapott. A megemlékezést a Himnusz regényes története című film vetítésével zártuk, melyből sok értékes információt kaptak a diákok.
„Isten áldd meg a magyart”
Vargáné Czap Rita
