A Magyar Népmese Napja
szeptember 30.
Mese, mese, meskete….
„ A lelki működés fejlődése elképzelhetetlen egy olyan közvetett tapasztalati csatorna nélkül, mint a mesék, a fantázia világa. Ezek az elképzelt, kitalált, vagy tovább álmodott történetek kitágítják a világot a gyermekek számára.”/Majsai László/
A MAGYAR NÉPMESE NAPJÁT első ízben 2005. szeptember 30-án rendezték meg. A nap célja, hogy a könyvtárosok, az óvónők, a pedagógusok és a mesével foglalkozó szakemberek, valamint a meseszerető gyerekek és felnőttek ezen a napon megkülönböztetett tisztelettel és figyelemmel forduljanak a népmesék felé. A Magyar olvasástársaság felhívással fordult mindazokhoz, akiknek fontos a mesék fennmaradása és a mesékben élő bölcsességek továbbhagyományozása, hogy csatlakozzon ahhoz a kezdeményezéshez, amely szerint Benedek Elek, a nagy meseírónk születésnapján legyen a népmese napja.
Sokkal kevesebben és ritkábban olvasnak mesét gyermekeiknek, mint szükséges volna. A meseolvasást lecserélik a tévére, DVD-re , számítógépre azzal a magyarázattal, hogy azt jobban szeretik a gyerekek, jobban tetszik nekik. Ezek, csak ürügynek számítanak, hogy ne keljen szóval, vagy fejből mesélni. Álomba szenderülés helyett este a képernyő aktiválja az agyat, mesterséges figyelmi izgalmi állapotba hozzák a kicsiket. A mesemondással szemben, a képernyő által a belső képalkotás megszűnik, nem használja fantáziáját. Ha mesefilmet néznének, mindenképpen napközben történjen, este az élő szóval mondott mesével ringassuk álomba gyermekünket.
„Őseinktől kincsekkel teli tarisznyát kaptunk örökségbe, de mintha egyre gyakrabban tétlenül néznénk ennek háttérbe szorulását, elfelejtését. Vegyük birtokba, ismerjük meg, fényesítsük újra és adjuk tovább eleinktől kapott, élethosszig érvényes, értékes, unokáink számára is feltétlenül megőrzendő, mesebeli kincseket!” /Magyar Olvasástársaság /
Intézményünkben nagy örömmel és szeretettel készültünk erre a varázslatos napra, mely apró titkokkal, meglepetésekkel vezet el minket a csodálatos mesevilágba, ahová ha elutazunk, könnyűnek, szabadnak és gondtalannak érezhetjük mi felnőttek is magunkat. Ezt a mesebeli tarisznyát igyekeztünk gazdagon megtölteni.
Már egy héttel előtte vidám plakátokból és mesekönyvekből kiállítást készítettünk a ráhangolódás jegyében, ahol szívesen nézelődtek tanulóink, kalandoztak a mesék világában.
Osztálykeretben szebbnél szebb, csalafinta és tanulságos meséket hallgattak, olvastak, adtak elő, néztek, dramatizáltak korosztálytól függően. Herczeg Mária pedagógus, népi játszóház vezető, bábanimátor, a kisebbeknek előadást tartott Misi Mókus tréfái címmel,melyben haszontalan, lusta és hazudozó mókusgyerekkel találkozhattunk. Csínytevésein keresztül sok-sok tanulságot szűrhettünk le, amit a mindennapjaink során tudunk alkalmazni, különböző élethelyzetekben megoldókulcsot jelenthetnek.
Herczeg Mária egyedül álmodja színpadra az általa előadott meséket, melyben a mesén kívül is szól a gyerekekhez:
„ A bábszínház is színház. A bábszínház, a gyerekek színháza. A bábok tőletek kérnek tanácsot. Segítsetek nekik!”
Kis történetek által mutatta be az értékes gyermeki létet, rámutatott a legfontosabb emberi tulajdonságokra hol egy dalon, hol egy ceruza napi eseményein keresztül.
Nagy figyelemmel és élvezettel nézték a tanulók az előadást.
A pandémiára való tekintettel, körültekintőek voltunk és minden szabály betartásával történt a rendezvény.
Encs, 2020. 09.30
Vargáné Czap Rita
