Legkedvesebb Mikulás énekünk kezdő sorával nagy szeretettel köszöntünk mindenkit!
Egy kis visszatekintés, mikortól is van nekünk az adventi várakozás idejében ilyen szép és vidám napunk:
Az ünnep eredete Szent Miklóstól ,Myra város püspökétől eredeztethető, aki a gyermekek és a diákok védőszentje. A legenda szerint volt három fiatal, ám szegény leány, akik hozomány nélkül nem tudtak férjhez menni. Megtudta ezt a szent püspök, és az éj leple alatt az ablakba tett egy pénzzel teli erszényt, így meglett a lányok öröme. Más alkalmakkor a szegény családokkal történt mindez, egy piros ruhás, püspöksüveges alak suhant el éjjel az ablakok alatt, és a sírás mosollyá változott át.
Ez a legenda az alapja annak a kedves keresztény népszokásnak, hogy december 6-án, Szent Miklós püspök napján a gyerekek előző este az ablakba kitett, szépen kitisztított csizmáikban reggelre szaloncukorral és édességgel teli piros zacskót fedeznek fel nagy örömmel.
Iskolánkba minden évben megjelenik a jó öreg szent alakja angyalokkal kísérve, sajnos idén a járvány miatt a nagy iskolai ünnep osztálykeretek közé szorult- ennek ellenére a tanulók ugyanolyan izgalommal várták a nagy napot, mint máskor.
Mi, a 2. b osztály 24 tanulói az adventi koszorú első, csodálatos lánggal égő gyertyája mellett elkezdtük kicsinosítani az amúgy is hangulatos osztálytermünket, és megpróbáltunk még segítőkészebbek, figyelmesebbek lenni a felnőttekkel és egymással szemben is. Többször hallottunk a távolból csengettyű csengést, ettől még vidámabbak lettünk.
 |
 |
 |
 |
 |
A termünk díszei…
Elérkezett a nagy nap, mindenki kitette előző este kis lábbelijét otthon az ablakba, és izgalommal telve léptük át az iskola kapuját. Volt aki még Mikulás sapkát is feltett az ünnep kedvéért. Pontban 9 órakor, mikor tanító néni egy szép Mikulást váró zenét kapcsolt be a laptopon, hangos kopogásra figyeltünk fel az ajtón, s megjelent a Mikulás kedves alakja, hátán az elmaradhatatlan zsákjával. Illendően köszöntöttük, ő pedig leült közénk fáradtan, hiszen sok helyen járt már.
Mindenkitől kért egy kis produkciót, mert a szép gyerekhangok visszaadták az erejét: volt, aki Mikulás énekkel, volt, aki szép verssel kedveskedett neki, ő pedig átnyújtotta a jól megérdemelt piros csomagot, szaloncukrot meghatottan, boldogan a róla szóló szép művektől- majd értékes tanácsokkal látott el az adventi időre minket.
 |
 |
 |
 |
A ráadás meglepetés az volt, mikor egy szép egyházi éneket mutatott be, felolvasott egy csodálatos és megható történetet, amit mindenki szájtátva és lélegzetvisszafojtva figyelt, sokan meg is könnyezték.
Ezután jött a mi köszönő műsorunk, énekeltünk, zenéltünk kis hangszereinkkel, közben egy-egy vers is elhangzott, majd átadtunk egy kis Mikulás mappát, amelybe a róla készült rajzaink lettek beletéve. Meghatódott, még a szemüvege is bepárásodott.
Sajnos búcsút kellett vennünk tőle, hisz sok gyermek várta még, ám egy biztos, ezt a különleges, rendkívüli, ám mégis csodálatos kis ünnepet soha nem felejtjük el. Természetesen elengedtük hosszú útjára, ő pedig boldogan mosolyogva integetett még egyet az ajtóban állva. Fantasztikus napot éltünk át.
„ Leszáll az éjszaka, mindenki megpihen,
Csak egy szánkó csengője csilingel csendesen.
A Mikulás megáll minden kapu előtt halkan,
Ajándékot hagy ott, s megy is tovább nyomban. ”
Minden szeretetben gazdag lelkű felnőttnek és gyereknek további áldott adventet kívánunk!
Szeretettel az encsi Szent László Katolikus Ált. Iskola és AMI 2. b osztálya
